|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vízi József 2000. május 3.Maros megye egyik legnagyobb községe, Marosszentgyörgy, a maga több mint nyolcezer lakosával /54 százaléka magyar, 14 százaléka cigány, a többi román nemzetiségű/, ahol a település védőszentje napjának (április 24.) tiszteletére egy héten át tartó rendezvénysorozatot szerveztek. Marosszentgyörgyön rendkívüli gyógyhatású sósvíz forrás található. Sósfürdője a marosvásárhelyiek egyik kedvenc üdülőhelye. Ennek sorsáról is szó lesz az alábbiakban. Vízi József polgármester elmondta, hogy változatos rendezvények voltak: sportvetélkedő, az óvodások fonójelentet adtak elő, iskolai gyermekkórus, népi tánccsoport lépett fel, megnyitották Bárczi András helyi festőművész kiállítását, helyi műkedvelők az István, a király rockoperából adtak elő részleteket, a reformátusok Jóreménység kórusa énekelt, a hagyományos Szent György napi búcsún Csató Béla, marosvásárhelyi főesperes hirdetett igét, , Baricz Lajos, a katolikus plébános, az egész ünnepség egyik fő szervezője Szent György alakját idézte fel. /Máthé Éva: Maros megye legnagyobb községének ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2002. március 19.Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./2004. június 8.Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./2008. május 13.Hivatali hatalommal való visszaélés miatt vádat emelt a főügyészség korrupcióellenes főosztálya (DNA) Vízi József, Marosszentgyörgy polgármestere ellen, az RMDSZ-es elöljáró tagadja a vádakat. A DNA szerint a polgármester 2003-ban törvénytelenül szolgáltatott vissza 59 ezer négyzetméter földterületet. A Marosszentgyörgyöt 1990 óta irányító Vízi József viszont állítja: törvényesen szolgáltatta vissza a területet. /Rostás Szabolcs: Vádemelés Vízi ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2010. február 19.Identitásválság MarosszentgyörgyönMarosszentgyörgy gazdasági fejlődése megváltoztatta a település etnikai összetételét: a magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki. Sófalvi Szabolcs polgármester azonban tenni akar a község elrománosodása ellen: a tanács új magyar utcanevekről döntött, kétnyelvű táblákat helyezett ki, az iskola udvarán pedig hamarosan Petőfi-mellszobrot avatnak. Az idő rövid, és sok a teendő, mivel az elöljáró szerint megtörténhet, hogy többé nem lesz magyar polgármestere a településnek. Az erőteljes románosodás ellenére is megpróbálok magyarkodni, a szó nemesebbik értelmében. Mivel szerintem a községnek most van utoljára magyar polgármestere, úgy érzem, hivatalbeli kötelességem ezt megtenni” – állítja Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy 2008-ban megválasztott elöljárója. A nagyközség demográfiai adatai évről évre változnak; egyre több városlakó költözik ki a Vásárhellyel összenőtt településre. Míg 1992-ben Marosszentgyörgynek 7120 lakosa volt, 2002-ben ez a szám 7900-ra duzzadt. Mára mintegy 10 ezren lakján a települést, az egykor abszolút többségben lévő magyarság pedig kisebbségbe szorult. A polgármester szerint a 2002-ben még 58 százalékban jelen lévő magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki. Kiküszöbölnék a visszásságokat A községközponthoz tartozó három településén, Tófalván, Csejden és Szentgyörgyön elsősorban román családok vásárolnak telkeket és kezdenek építkezni. Az utóbbi években a községközpontban új lakónegyedek, utcák létesültek, a lakosság és a vállalkozások számának növekedése ugyanakkor gazdasági gyarapodáshoz is vezetett. Jelenleg Marosszentgyörgy a megye egyik leggazdagabb községének számít. „Mindez szép és jó, csakhogy a település elveszíti identitását. A város közelsége pedig csak fokozni tudja ezt a veszélyt. Erről a volt községvezetők is tehetnek, azok, akik nem voltak hajlandóak életbe ültetni néhány, a magyarság számára fontos tanácsi határozatot: az utcák, terek átkeresztelését, nem szolgáltatták vissza a történelmi egyházak elkobzott javait. De földet adtak a vásárhelyi ortodoxoknak vagy beengedték a kastély területére a most is ott állomásozó csendőrséget” – magyarázza a fiatal RMDSZ-es elöljáró, aki megfogadta: mandátuma alatt mindent megtesz az eddigi visszásságok ellensúlyozása érdekében. Lesz még magyar polgármester? Marosszentgyörgyön az etnikai arányok felborulásával egyetemben a közhangulat is változott, vagy legalábbis egyesek mindent megtettek annak érdekében, hogy változzon. A 2008-as helyhatósági választások alkalmával a városból ideköltözött egyik újgazdag román jelölt alpári hangnemű magyarellenes uszításba kezdett az RMDSZ jelöltje ellen. Sófalvi szerint az ellenfél lejáratására jelentős pénzösszeget szóró Andrei Moscviciov taktikája bumerángként hatott: példaértékű összefogásra ösztönözte a község magyar lakóit, így Sófalvi elsöprő győzelmet aratott a sovén megnyilvánulásokban dúskálódó üzletember és pártja fölött. Marosszentgyörgyön az RMDSZ tíz, a román pártok együttvéve öt képviselőt juttatott a tanácsosi estületbe. „Mivel a helyhatósági választások óta is egyre több román nemzetiségű új lakos folyamodik marosszentgyörgyi személyazonossági iratokért, nem valószínű, hogy ezt a győzelmet meg tudnánk ismételni. Legjobb esetben Szentgyörgyinek még egy mandátum erejéig lehet magyar elöljárója, de az is kétséges” – mérlegeli az RMDSZ esélyeit Sófalvi Szabolcs. Mint mondta, a jelenlegi tényállás és a kedvezőtlen tendencia sarkallta arra, hogy időben törlessze az önkormányzat két évtizede halmozott, tetemes adósságait a magyar lakosság fele. Életbe ültetett kétnyelvűség „Egy idegen, aki belépett a faluba, nem tudhatta, hogy ez valamikor magyar település volt, de talán még azt sem, hogy a mai napig magyar közösség él itt. Az utcanevek, a szobrok, az elhanyagolt kastély egyáltalán nem a mi múltunkról tanúskodtak” – állapítja meg a polgármester. Amikor egy évtizeddel ezelőtt a Krónika ugyanezt a tényt jelezte Sófalvi elődjének, szóvá téve, hogy a községben egyetlen utca sem viseli magyar személyiségnek a nevét, Vízi József azzal replikázott, hogy „De románnak sem!”. Annak ellenére, hogy az utcák későbbi átkereszteléséről még a 2004–2008-as időszak alatt döntött a helyi önkormányzat, Vízi nem ültette életbe az akkor még tanácsosként dolgozó Sófalvi kezdeményezésére született önkormányzati döntést. Az új nevek, akárcsak a kétnyelvű táblák az elmúlt nyáron kerültek a helyükre. A Fő út egyik szakasza gróf Petki Dávid, a kastély parkja annak néhai tulajdonosának, Máriaffy Lajosnak a nevét viseli. Továbbá utcát neveztek el többek között Márton Áron püspökről, Török János 1848-as forradalmárról, Bolyai János matematikusról, Bányai József földesúrról, a község főtere pedig a település védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről kapta a nevét. A fél éve kitett táblákat eddig nem is rongálták meg, nem is lopták el. A fiatal polgármester tervei között szerepel, hogy a jövőben Kossuth Lajosról is nevezzenek el utcát. „Ha már Marosvásárhelyen nem lehet, akkor legalább Marosszentgyörgyön lesz Kossuth utca” – jegyzi meg mosolyogva. Addig is Petőfi-mellszobor kerül az iskola elé, ahová a tanintézmény 90-es évekbeli román vezetősége, a helyi tanács megkerülésével a magyarellenes tetteiről elhíresült, a falu határában, 1849-ben meggyilkolt Constantin Romanu-Vivu szászrégeni prefektusnak állított emléket. Községháza vagy kocsma lesz a kastélyból? Hosszas huzavona után Máriaffy Lajos kommunista érában tönkretett kastélya visszakerült a gróf családjához. Az önkormányzat a helyi közösség részére szeretné megmenteni az 1870 körül épült kétszintes ingatlant, a település egykori gyöngyszemét. Az épület visszaszolgáltatásáig jó esély mutatkozott erre, azonban amint a leszármazottak visszaszerezték a kastélyt, megfeledkeztek arról az ígéretükről, miszerint telekkönyvezés után a két történelmi magyar egyháznak, a római katolikusnak és a reformátusnak adományozzák. „Inkább áruba bocsátották, amihez egyébként joguk volt, ám az épület állagához képest horribilis összeget kérnek. Mint várható volt, a művelődési tárca lemondott az elővásárlási jogáról, az önkormányzat viszont szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Nekünk nem mindegy, hogy a polgármesteri hivatalt költöztetjük oda, és egy falumúzeumot létesítünk az épület egyik szárnyában, vagy egy idegen vásárolja meg, és kocsmát meg panziót nyit, vagy netán még azt sem. Nem mindegy, hogy ez a valamikori csodálatos épület továbbra is Máriaffy-kastélyként él a köztudatban vagy egy bizonyos vendéglátó-ipari egység nevét kapja” – figyelmeztet a polgármester. A család jogi képviselője, Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd előbb 800 ezer eurót kért a neoreneszánsz épületért, majd 600-ra csökkentette az árat. A tanács által megrendelt felmérés alapján az ingatlan mintegy 200 ezer eurót érne, a restaurálási költségek pedig legalább félmillió euróra rúgnának. A meglehetősen nagy árkülönbség ellenére mindkét fél a méltányos megoldásban bízik, és a másik engedményét várja. A falu épített örökségének másik értéke a 13. században épült római katolikus, kazettás mennyezete 1750-ből való, de egy sajnálatos mulasztás következtében kimaradt a műemlék jellegű épületek lajstromából. A polgármester és a tanácsosok most azt szeretnék, ha többnyelvű plakettek, elhelyezésével sikerülne a község történelmi múltját ismertetni. Szívességek az ortodox egyháznak Baricz Lajos plébánostól megtudtuk, a római katolikus egyházat sokkal inkább elkeseríti az a vita, ami a vagyona körül folyik. 2008-ig javarészt csak az ortodox egyház kapott földet a községben, míg a katolikusok és reformátusok a mai napig hiába kérik jogos tulajdonukat. „Valóban így van, az előző községvezetés csak az ortodoxoknak adott földet, és hogy jobb legyen, nemcsak a szentgyörgyi parókiának, hanem a vásárhelyinek is, amelynek az égvilágon semmi köze nem volt a faluhoz. Ezt a helyzetet kellene valahogy helyrehozni” – mondja Sófalvi Szabolcs, de belátja, nem lesz könnyű dolga. A prefektúra keretében működő földosztó bizottság részéről hatalmas etnikai és politikai nyomást érez. „A hozzá nem értés és a rosszindulat párosul egyes bizottsági tagokban, de főleg a prefektúra vezető jogászában” – ismeri el Csuszner Ferenc, aki maga is tagja a testületnek. Szerinte a bizottság legutóbbi döntése, mely az egykori jogos tulajdonosok ellenében egy állami fantomvállalatot favorizál, újabb pert helyez kilátásba. A marosszentgyörgyi önkormányzat emiatt nemcsak a történelmi egyházak kéréseit odázta el, de mindmáig a Máriaffyék földjeit sem tudta visszaszolgáltatni. „A mezőgazdasági kutatóállomás adminisztrálja azokat a földeket, a prefektúra meg arra int, hogy most telekkönyvet állítsunk ki a nevére. Hogy milyen kutatás folyik ott, arról jobb nem beszélni, de tudjuk: a román állam számára nem is az a fontos” – állítja a községgazda. Sófalvi úgy érzi, sok román hivatalnok azért próbálja átverni, mert 36 évesen fiatalnak és tapasztalatlannak tartják. Legutóbb az útügy vezetőjével folytatott szócsatát, amikor közölte: a községközpontban nemcsak a helységnévtáblák, hanem az irányjelzők is kétnyelvűek lesznek. A polgármester a magyar feliratok elhelyezését szeretné elérni a Marosszentgyörgyön megtelepedett román vállalkozók részéről is. A legtöbb, akivel elbeszélgetett, hajlott a megoldás elfogadására. „Én csak a törvényes jogok tiszteletben tartásához ragaszkodom, azokat pedig megtagadni nem lehet” – vallja Sófalvi Szabolcs, és egyben arra biztatja Maros megye többi RMDSZ-es polgármesterét is, hogy merjék felvállalni magyarságukat és az általuk képviselt szövetség programját. Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2016. július 11.A szórványmagyarságért végzett munkájáért tüntették kiAz Európa Gyermekeinek Jövőjéért Díjat vehette át vasárnap Kecskeméten Ady István magyarfülpösi református lelkész, a Szivárvány Alapítvány megálmodója és működtetője. A Szivárvány Alapítvány keretében a szórványmagyarságért kifejtett munkájáért tüntették ki vasárnap egyedüli erdélyiként Ady Istvánt. Ő volt az, aki a ’90-es évek elején holland támogatással felépítette a Szivárvány Házat, mely hamarosan közösségi térré nőtte ki magát. Az egyházi tulajdonban lévő korszerű és multifunkcionális ingatlanban 2001-ben újraindította a magyarfülpösi anyanyelvű oktatást, melyhez a néhány helyi gyermek mellé szegény családból származó mezőségi és görgényvölgyi kicsiket toborzott. Szálláshelyül kezdetben a faluban egy emeletes ingatlant bérelt, majd a nyugati és immár a környékbeli mecénásoknak köszönhetően sikerült manzárdosítani a Szivárvány Házat, amely ma a térség legfontosabb kollégiumának számít. A hazerswaudei testvérgyülekezet protestánsai nem csak pénzt gyűjtöttek, hanem kétkezi munkájukkal is segítették az évekkel azelőtt szintén általuk épített ház bővítését. Kezdetben nehéz volt benépesíteni az iskolát és bentlakását, mára viszont a túljelentkezés jellemzi a magyarfülpösi Szivárvány Házat. Legutóbb tizenhatan mentek vakációra az egyház által működtetett állami iskolából. A pedagógusok bérét az állam fizeti, a magyar tagozat működésének további költségei az alapítványt terhelik. A magyarfülpösi iskolából kikerülő szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának segítésére Ady István és lelkes támogatói Szászrégenben szórványkollégiumot hoztak létre. A kollégium beindulása a szászrégeni magyar oktatás megmentésére és fenntartására is lehetőséget adott. Jelenleg az alapítvány holland támogatásai apadóban vannak, a két kollégium és a magyar oktatás fenntartása, a gyerekek támogatása egyre nehezebb. Kérdésünkre, hogy mire kötelezi a Kecskeméti városháza dísztermében átvett díj, a lelkipásztor egyszerűen válaszolt: „A munkám folytatására, amit egyébként a díj nélkül is tennék”. Ady István mégis reméli, hogy a kitüntetés több figyelmet vonz a szórványmentési misszió számára. „Most már nem a gyermekhiány a gond, hanem a túljelentkezés. Ezért több figyelemre, több támogatásra lenne szükségünk, hogy ne a bizonytalanba lépegessünk, és mindössze egy-két hónapra, legfeljebb fél esztendőre tervezzünk” – fejtette ki a kétszázhatvan fős gyülekezet élén álló lelkész, aki kerek húsz évvel ezelőtt indította újra a magyarfülpösi anyanyelvű oktatást. A díjról Az Európa Jövője Egyesület által alapított díjat olyan magánszemélyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik, illetve amelyek sok éven át eredményesen dolgoztak és dolgoznak a gyerekekért. A kitüntetést a 14. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó hivatalos záróértekezletén Farkas Gábor és Kriston Vízi József társelnökök nyújtották át. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. július 13.„Háladíj” a szórvány felkarolásáértA szórványmagyarságért kifejtett munkájáért Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjjal jutalmazták vasárnap Kecskeméten Ady István magyarfülpösi református lelkészt, a Szivárvány Alapítvány megálmodóját és működtetőjét. Ady István a 90-es évek elején holland támogatással felépítette a Szivárvány Házat, mely hamarosan közösségi térré nőtte ki magát. Az egyházi tulajdonban lévő, korszerű és multifunkcionális ingatlanban 2001-ben újraindította a magyarfülpösi anyanyelvű oktatást, melyhez a néhány helyi gyermek mellé szegény családból származó mezőségi és Görgény-völgyi kicsiket toborzott. Szálláshelyül kezdetben a faluban egy ingatlant bérelt, majd a nyugati és immár a környékbeli mecénásoknak köszönhetően sikerült manzárdosítani a Szivárvány Házat, amely ma a térség legfontosabb kollégiumának számít. A hazerswaudei testvérgyülekezet képviselői nemcsak pénzt gyűjtöttek, hanem munkájukkal is segítették a ház bővítését. Kezdetben nehéz volt benépesíteni az iskolát és bentlakását, mára viszont a túljelentkezés jellemzi a magyarfülpösi Szivárvány Házat. Legutóbb tizenhatan mentek vakációra az egyház által működtetett állami iskolából. A pedagógusok bérét az állam fizeti, a magyar tagozat működésének további költségei az alapítványt terhelik. A magyarfülpösi iskolából kikerülő, szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának segítésére Ady István és lelkes támogatói Szászrégenben szórványkollégiumot hoztak létre. A kollégium beindulása a szászrégeni magyar oktatás megmentésére és fenntartására is lehetőséget adott. Jelenleg az alapítvány holland támogatásai apadóban vannak, a két kollégium és a magyar oktatás fenntartása, a gyerekek támogatása egyre nehezebb. Kérdésünkre, hogy mire kötelezi a Kecskeméti városháza dísztermében átvett díj, a lelkipásztor egyszerűen válaszolt: „a munkám folytatására, amit egyébként a díj nélkül is tennék”. Ady István mégis reméli, hogy a kitüntetés több figyelmet vonz a szórványmentési misszió számára. „Most már nem a gyermekhiány a gond, hanem a túljelentkezés. Ezért több figyelemre, több támogatásra lenne szükségünk, hogy ne a bizonytalanba lépegessünk, és mindössze egy-két hónapra, legfeljebb fél esztendőre tervezzünk” – fejtette ki a kétszázhatvan fős gyülekezet élén álló lelkész. Az Európa Jövője Egyesület által alapított díjat olyan magánszemélyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik, illetve amelyek sok éven át eredményesen dolgoztak és dolgoznak a gyerekekért. A kitüntetést a 14. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó hivatalos záróértekezletén Farkas Gábor és Kriston Vízi József társelnökök nyújtották át. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
